A választástól a beiktatásig: a kormányalakítás lépései

A választás estéjén megszületik az eredmény, a kormány azonban még nincs meg. Ahol egyetlen párt sem szerez többséget, ott hosszabb-rövidebb folyamat kezdődik, amely országonként eltérő szabályok szerint, de hasonló lépésekben halad.

1. Puhatolózás

Az első napokban a pártvezetők nem hivatalos csatornákon tájékozódnak: ki kivel hajlandó tárgyalni, mik a kizáró okok, hol van mozgástér. Ilyenkor derül ki, hogy a választás előtti nyilatkozatokból mi marad érvényben.

2. Megbízás

Sok országban az államfő a pártvezetőkkel folytatott konzultáció után valakit megbíz a tárgyalások levezetésével. A szakirodalom két szerepet különböztet meg:

• informateur – feltérképezi a lehetséges koalíciókat, de maga nem alakít kormányt;
• formateur – a kormány összeállításával megbízott személy, többnyire a leendő kormányfő.

Belgiumban és Hollandiában mindkét szerep régi hagyomány. Hollandiában 2012 óta nem az uralkodó, hanem a parlament alsóháza jelöli ki a tárgyalások vezetőit.

3. Tárgyalás

A tárgyalások során a felek a közös programról, a tárcák elosztásáról és a döntéshozatal szabályairól állapodnak meg. Ez néhány naptól több hónapig is tarthat. Ha kettőnél több párt tárgyal, a folyamat rendszerint lassabb, mert több szereplő vétója közül kell utat találni. Az eredmény a koalíciós szerződés.

4. Pártjóváhagyás

A megállapodást a partnerpártok testületei hagyják jóvá: kongresszus, választmány vagy elnökség, néhány esetben a teljes tagság szavazással. Németországban például több ízben is tagsági szavazás döntött arról, hogy egy párt beléphet-e a koalícióba.

5. Parlamenti szavazás

A parlamentáris rendszerek két nagy csoportra oszthatók:

• Pozitív parlamentarizmus. A kormányfőnek vagy a kormánynak kifejezett többségi támogatást kell kapnia. Így működik Németország, Spanyolország és Magyarország.
• Negatív parlamentarizmus. A kormány hivatalba léphet, ha a parlament többsége nem szavaz ellene. Ez a skandináv országokban elterjedt, és megkönnyíti a kisebbségi kormányok megalakulását.

6. Eskütétel

A kormány tagjai esküt tesznek, és átveszik a hivatalt az addig ügyvezetőként dolgozó előző kormánytól. Az ügyvezető kormány a legtöbb országban csak a folyó ügyeket intézheti, nagy horderejű döntést nem hozhat.

A magyar szabályok röviden

Magyarországon az Alaptörvény szerint a miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja meg, a képviselők több mint felének szavazatával. Az új Országgyűlés alakuló ülését a választást követő harminc napon belül kell összehívni, és ha a megbízatás az Országgyűlés megalakulásával szűnt meg, a köztársasági elnök a javaslatát az alakuló ülésen teszi meg. A miniszterelnök csak konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal menthető fel, vagyis úgy, hogy a parlament egyúttal az utódját is megválasztja. A 199 helyes Országgyűlésben a miniszterelnök megválasztásához tehát legalább 100 igen szavazat kell. Ezt a küszöböt mutatja a főoldal patkója is.

Mitől gyors vagy lassú?

A kutatások szerint a kormányalakítás tovább tart, ha sok párt jut be a parlamentbe, ha a pártok programja távol áll egymástól, és ha a választás előtt nem volt világos, ki kivel szövetkezik. Gyorsabb, ha van egyértelmű többségi alternatíva, vagy ha a pártok már a kampányban jelezték a szándékukat.