Elmélet
Minimális győztes, összefüggő és túlméretezett koalíciók: mit jósolnak a modellek, és hol tévednek.
A koalícióelmélet arra keres választ, hogy egy többség nélküli parlamentben mely pártok fognak össze, és hogyan osztják el egymás között a hatalmat. A klasszikus modellek a hatvanas–hetvenes években születtek, és ma is ezekből indul ki a kutatás.
-
2026
A minimális győztes koalíció: miért nem visznek magukkal fölösleges partnert a pártok?
Riker méretelve, Gamson arányossági szabálya és Leiserson alkuelve: a koalícióelmélet első nagy modelljei egyszerű számtanból indulnak ki.
-
2020
Pénzügyi intelligencia a kormányban: miért a pénzügyminisztérium a legfontosabb tárca?
A költségvetés minden tárca mozgásterét meghatározza. Koalíciós kormányokban ezért különösen sokat ér, melyik párt kezeli a kasszát, és milyen szabályok kötik.
-
2012
CMC: az összefüggő minimális koalíció
Robert Axelrod elmélete szerint nem elég a számtani többség: a partnereknek egymás mellett kell állniuk a politikai skálán.
-
2012
Az együttműködés éve? Miért fognak össze a versengő pártok?
A pártok vetélytársak, a koalícióban mégis együtt kell dolgozniuk. A játékelmélet és az összehasonlító politikatudomány magyarázatot ad arra, mikor és miért működik ez.
-
2011
Könyvespolc: a koalícióelmélet alapművei
Válogatás a koalíciókutatás klasszikus könyveiből a játékelmélettől a nyugat-európai kormányok összehasonlító elemzéséig, rövid ismertetővel.
-
2011
A koalíció tagjai: ki kerül be egy kormánykoalícióba?
Posztok, programpontok vagy szavazatok? A pártok különböző célokat követnek, és ettől függ, kivel és milyen feltételekkel szállnak be egy kormányba.